Ahogy már említettem, a tecktonik a Metropolis nevű Párizs melletti diszkóhoz kapcsolható. Mélyebb gyökerei Belgiumba nyúlnak: ott az ezredforduló előtt tartott hardtrance és euro dance partykon alakult ki a zenei stílus és a tánc első formája (ilyen szempontból összefügg a tigri által szépen bemutatott jump style nevű stílussal). 2000 környékén Alexandre Barouzdin (akkori tisztes foglakozását tekintve bróker) és Cyril Blanc koreográfus megunták a korábbi ?veretős? technót és különböző zenei stíluselemeket kezdtek el ötvözni. Innen származik a mozgalom neve is: ahogyan egymásra csúsznak a földkéreg lemezei (ezt hívják lemeztektonikának), úgy ebben a stílusban az északi és déli zenei stílusok másznak egymásra. Barouzdin különben nem csak a korábbi zenei stílusra, hanem az egész párizsi meleg szubkultúrára ráunt, ugyanis a kilencvenes évek végén ott már csak akkor vettek valakit emberszámba (melegszámba), ha minimum Dolce & Gabbana felöltőbe és Versacé kiegészítőkkel vonult le a klubba (tökéletesen megértem különben az exbrókert, hiszen, bár más okok miatt, mi is látványosan elhagytuk a buzibárok világát). Barouzdin idővel felhagyott a brókerkedéssel, azóta csak a tecktoniknak szenteli az életét. Persze a tőzsdecápák kemény világában szocializálódott party-szervező arról is gondoskodott, hogy a mozgalom kellő jogi védelmet élvezzen: 2002-ben levédette a tecktonik márkanevet a hozzá tartozó sasos-csillagos lógóval együtt. Barozdin szerint erre a ?trend integritásának? megőrzése miatt volt szükség.